Az alkotmány tervezett módosítása a magyar jogállam szétverését jelenti – mondta Áder János a Fidesz és a KDNP szervezésében, a 17. alkotmánymódosítás ellen tartott tüntetésen a Sándor-palotánál.
Kép: MTI/Illyés Tibor
Az alábbiakban az elhangzott beszéd szerkesztett változatát közöljük.
„Ez az épület itt mögöttem, tisztelt Hölgyeim és Uraim 10 évig volt a munkahelyem. Mikor a mai találkozóra készültem, egy történet jutott eszembe. Úgy fél éve lehettem köztársasági elnök, amikor a Hivatal főigazgatója bejött hozzám és a következőt mondta: az irattár rendezése során találtak néhány úgynevezett „zsákos iratot” az Elnöki Tanács – az idősebbek még emlékeznek rá, ez volt 1990 előtt az államfői jogosítványokat gyakorló testület – dokumentumai voltak bennük. Kérdezte, mi legyen a sorsuk. Elődeink közül senki sem foglalkozott ezekkel a dokumentumokkal, én azonban úgy döntöttem, hogy levéltárosok, történészek segítségét kérve rendezzük őket.
A munka során előkerült Nagy Ferenc miniszterelnök elveszettnek hitt lemondó nyilatkozata. Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnök volt 1947-ben. A kormány kommunista miniszterelnök-helyettese, Rákosi Mátyás – Nagy Ferenc svájci tartózkodása alatt – túszul ejtette Nagy Ferenc kisfiát, és azzal zsarolta a miniszterelnököt, hogy csak akkor kaphatja vissza gyermekét, ha lemond megbízatásáról. Nagy Ferenc ezt a lemondó nyilatkozatot egy kocsi motorháztetőjén írta alá a határon, hogy kisfiát visszakapva soha többé ne lépjen Magyarország földjére. Egy év múlva Tildy Zoltánt, Magyarország első köztársasági elnökét kényszerítették hasonló módszerekkel lemondásra.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Közel 40 éve azért léptem a politikai porondra, azért vettem részt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában és azért lettem az első szabadon választott Országgyűlés tagja, hogy ilyen soha többé Magyarországon ne történhessen meg. És ez az oka annak, hogy a mai napra szóló felkérést elfogadtam. Elfogadtam, mert a demokráciát veszély fenyegeti. Elfogadtam, mert Magyarország köztársasági elnökét most is alkotmánysértő módon akarják eltávolítani. Elfogadtam, mert az alkotmány tervezett módosítása a magyar jogállam szétverését jelenti.
Akik figyelemmel kísérték közéleti pályámat, tudják, hogy gyakran szoktam idézni Deák Ferencet. Ha Deák Ferenc élne, ma ő is itt lenne velünk, és a következőt mondaná: „Alkotmányos állásunkban polgári kötelességünk nyíltan felszólítani a sértett törvények oltalmára.” „…kényszerítve vagyunk figyelmünket, erőnket s tehetségünket a sértett törvényeknek, a megtámadott szabadságnak törvényszerű védelmére fordítani…” „A törvénysértés, a törvények teljesítésének elmulasztása, a törvényes szabadság önkényes korlátozása rendre nem vezethet, sőt inkább a rendnek fenntartását veszélyezteti. Törvényt sérteni annak, ki anyagi erővel bír, nem nehéz; de szellemi erőnek hiányára mutat mindenkor. A szellemileg erős hatalom hódol a törvények parancsának, kíméli másoknak jogait, eltűri, sőt tiszteli hatalmának törvény szabta korlátait még akkor is, ha ezen korlátok neki nem kedvesek.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mai napon öt kérdést kell megvizsgálnunk.
1) Mire kapott felhatalmazást az új Országgyűlés és az új kormány?
2) A köztársasági elnök tervezett eltávolítása Alaptörvény-ellenes-e?
3) Miért veszélyes a közbeszéd látványos romlása?
4) Mi a hatalom valódi célja?
5) Miért vagyunk itt?
Mire szól az új Országgyűlés és az új kormány felhatalmazása? Három kérdést szeretnék megvizsgálni. A köztársasági elnökre vonatkozó módosítási javaslatokat, a képviselők mandátumkorlátozását és az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseket. Bár a köztársasági elnök eltávolításának szándéka már a választások előtt megfogalmazódott, a Tisza párt politikusai mind a választások előtt, mind a választások után úgy nyilatkoztak, hogy ezt a jogállami normák betartásával kívánják elérni. Görög Márta igazságügyi miniszter bizottsági meghallgatásán a következőket mondta: „Az igazságügyi tárca és a kormányzat a jogállamiság keretei között, az alkotmányos garanciák megtartása mellett fog minden döntést meghozni. Az alkotmányossági garanciák, a jogállamisági garanciák prioritást élveznek.”
De mit is jelent a jogállam? Mit is jelentenek a jogállami normák? Leegyszerűsítve a jogállam jelenti: a jogbiztonság elvét, a visszaható hatály és a joggal való visszaélés tilalmát, a hatalommal való visszaélés tilalmát, és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A kormány legújabb tervezete az összes jogállami elvet megsérti.
Az alkotmánymódosítás tervezete az országgyűlési képviselői mandátumok időtartamát 12 évre korlátozná visszamenőleges hatállyal, ami a mai ellenzéki országgyűlési képviselők jelentős részének újraindulását megakadályozná. A civilizált világban példát erre nem találunk. Honnan veszi a Tisza párt 141 parlamenti képviselője a bátorságot, hogy 8 millió választópolgár helyett döntsön? A polgármesterek ebből a közjogi szőnyegbombázásból még kimaradtak, de korábban tiszás képviselőktől hangzottak el olyan kijelentések, amik hasonló politikai szándékot mutatnak.
Az alkotmánybírák nyugdíjkorhatárának korlátozása egy igazi jogalkotási „gyöngyszem”. A kormány a 70 éves korukat már betöltött alkotmánybírákat azonnal menesztené, de azok, akik csak a módosítás hatályba lépése után töltik be a 70. életévüket, maradhatnak. Micsoda arcpirító diszkrimináció ez? Micsoda pofátlan lekenyerezése ez a megkímélt alkotmánybíróknak?
Összegezve: Magyar Péter alkotmánysértő módon törvényellenesen akarja eltávolítani a hivatalban lévő köztársasági elnököt. Magyar Péter egy alapvető alkotmányos jogot, a választójogot, korlátozni akarja. Magyar Péter önkényesen különbséget akar tenni a 70. évüket betöltött alkotmánybírák között. Magyar Péter meg akarja szüntetni a magyar föld és a nemzeti vagyon minősített alkotmányos védelmét.
Második kérdés: alkotmányellenes-e a köztársasági elnök, Sulyok Tamás eltávolítása? A jogállami elvek sérelméről már szóltam. Sokan tiltakoztak, tiltakoznak ez ellen, hogy csak Schiffer Andrásra, Hack Péterre vagy Petrétei Józsefre utaljak. Petrétei József a Gyurcsány-kormány korábbi igazságügyi minisztere, a Pécsi Jogtudományi Egyetem professzora így fogalmazott: „Nem lehet másként, csak alaptörvény-ellenesen elmozdítani a korábbi Országgyűlés által legális és legitim módon megbízott közjogi tisztségviselőket, pusztán arra való hivatkozással, hogy ezek az Orbán-kormány bábjai, a korábbi országgyűlési többség politikájának elvtelen kiszolgálói: jogállami módon csak az alapján távolíthatók el a tisztségükből, amely megszüntetési okokat a hatályos szabályozás ismer. A számonkérés, az elszámoltatás ugyanis nem jelenthet leszámolást, mert az Alaptörvény nem ad ehhez sem eszközt, sem erre módot.”
A köztársasági elnök eltávolításának módja még az Amnesty International-nél is kiverte a biztosítékot, akik azért Fidesz-vagy Sulyok-pártisággal biztosan nem vádolhatók. Még ők is azt mondják, hogy a köztársasági elnöknek is joga van a tisztességes eljáráshoz. De elmozdítható-e az elnök a ma hatályos szabályok szerint? Igen, ezt nevezik megfosztási eljárásnak. Az Országgyűlés kétharmada indítványozhatja, és az Alkotmánybíróság bírálhatja el. Miért nem ezt az utat választja az Országgyűlés? Mert Sulyok Tamás semmilyen jogsértést nem követett el, ezért aztán az eljárás megindításához a Tisza frakciónak semmilyen muníció nincs a kezében. Mindaz, amire a Tisza párt készül, példátlan az Európai Unióban.
Ejtsünk még néhány szót a következményekről. Először: ezután az alkotmánymódosítás után bármikor, bárkivel, bármi megtörténhet Magyarországon. Ez pedig nem a jogbiztonsághoz, hanem anarchiához vezet. Másodszor: a Sulyok Tamás helyére választott elnöknek, bárki legyen is az, milyen tekintélye lesz? Semmilyen. Hogyan tudja képviselni Magyarország érdekeit? Sehogy. Hogyan tudja a nemzet egységét kifejezni? Sehogy. Ha Sulyok Tamás báb, akkor ő mi lesz?
A harmadik kérdés: miért baj, hogy Magyar Péter a mostani szintre süllyesztette a közbeszédet? 2022 májusában – már akkor is volt okunk aggódni a közbeszéd állapota miatt, igaz, az akkori helyzet békés teadélutánra hasonlít a mostanihoz képest – utolsó parlamenti beszédemben a következőket mondtam: „Deák Ferencnek, a reformkor nagyjainak vagy az 1867-es kiegyezés előkészítőinek a példája azt mutatja, hogy csak igenekből lehet országot építeni. De ahhoz, hogy ez az építkezés sikeres legyen, (…) először nemet kell mondani néhány dologra. Nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására. Nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre. Nemet kell mondani a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, elvtelenségre. Nemet az alpári beszédre.”
Négy éve hangzottak el ezek a szavak, és nemhogy javult volna a helyzet, de ma attól kell félnünk, hogy a napi gyakorlattá tett verbális agresszió fizikaivá válhat. Ma amiatt kell aggódnunk, hogy a Facebook-on terjesztett lincshangulat manifesztálódik. Most kell megállni. Az igényesebbeknek – a hárommondatos üzeneteknél és a kis röhögő fejecskéknél többre vágyóknak – hadd idézzem ismét Deák Ferencet:
„Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.”
A negyedik kérdés: mi a hatalom célja? Számomra egyértelmű: félelemkeltés és megfélemlítés. És most hívjunk segítségül egy másik klasszikust, Bibó Istvánt, akitől sokszor idézték már a következő mondatot: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni.” Itt mindenki meg szokott állni, de érdemes tovább olvasni. „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni. Nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól… Az ellenség ismeretlen, gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, amelyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük. Közép-és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, és minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni.”
Ki gondolta volna, hogy Bibó 1946-os gondolatait 80 év után a magyar demokrácia védelmében kell idézni? Nekünk pedig innen kell a hatalom új birtokosainak üzenni. Nem félünk. Nem félünk kimondani az igazságot. Nem félünk leleplezni a hazugságot. Nem félünk kiállni az alkotmányos jogainkért. Nem félünk tiltakozni az alkotmánysértés ellen. Nem félünk tiltakozni a verbális erőszak, a megfélemlítés, a megbélyegzés, a hatalommal való visszaélés ellen.
Az utolsó kérdés: miért vagyunk itt? Most még hatályos az az Alaptörvény, aminek C cikke így szól: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”
Miért vagyunk itt, tisztelt Hölgyeim és Uraim? Mert mi nem csak Deák Ferenc és nemcsak Bibó István, de Kölcsey Ferenc üzenetét is értjük:
„Négy szócskát üzenek,
vésd jól kebeledbe
s fiadnak hagyd örökűl, ha kihúnysz:
a Haza Minden Előtt.”