Rövidtávon az a kérdés, hogy a föld töltések bírják-e a nyomást; hosszabb távon pedig az, hogyan küzdünk meg a klímaváltozás okozta terheléssel – derült ki Áder János szavaiból a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban. Az árvíz látványosan napirendre hozta az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás következményeit, így a megszokott témák előtt a volt köztársasági elnök is ezzel kezdte klímaelőadását.
A mostani árvíz az előrejelzések szerint alacsonyabban tetőzhet a 2013-asnál, de az Alpokban olvadó hó miatt időben elhúzódhat, így komoly támadásnak vannak kitéve a védművek. Áder János jelezte: a szemünk előtt igazolódik a jó ideje ismert tétel, hogy a klímaváltozás hatásait legerősebben a vízen keresztül érzékeljük. Nyáron minden képzeletet felülmúló hőség és szörnyű vízhiány, aszály volt. Aztán betört a hideg, hirtelen rengeteg csapadékot kaptunk a nyakunkba, és a sok víz hatására a folyók kiléptek medrükből. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a magyar vízügyesek kellő tapasztalattal rendelkeznek a védekezéshez. 2013-ban sem esett emberéletben kár, és az értékek megóvása ezúttal is jó kezekben van.
A Duna még nem, de a továbbiakban Áder János előadása visszatért a szokott medrébe: beszélt a közlekedés, a textilipar, az élelmiszeripar és az IT-szektor károsanyag-kibocsátásáról, továbbá kiemelten az egyes ember felelősségét felvető pazarlásról is. Diákkérdésre válaszolva pedig elmondta: a kibocsátást csak technológiaváltással és a fogyasztásunk visszaszorításával, vagyis tudatos önkorlátozással lehet komolyan csökkenteni.
Kép: MTI/Koszticsák Szilárd