Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Benjamin Franklin mondta sok-sok évvel ezelőtt: „amikor a kút kiszárad, megismerjük a víz igazi értékét”.
Sajnos a Föld különböző pontjain egyre gyakrabban tapasztaljuk meg Benjamin Franklin igazságát. Ma már közkeletű vélekedés, hogy míg a 20. század az olaj évszázada volt, addig a 21. a víz évszázada lett.
Látva a sokasodó gondokat, 6 évvel ezelőtt elfogadtuk a fenntartható fejlődési célokat remélve – és célul kitűzve –, hogy 15 esztendő alatt végrehajtjuk a fenntartható vízgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen fordulatot. Szomorú tény, hogy ma sok tekintetben távolabb vagyunk a céloktól, mint az elfogadás pillanatában.
Az elmúlt évek konferenciáin sokat beszéltünk arról, hogy vízellátó rendszereink hatékonyságát gyorsabban kell javítani, mint ahogy a népesség nő. És arról, hogy gazdasági tevékenységünk hatékonyságát többek között úgy kell növelni, hogy az egységnyi érték előállításához szükséges víz mennyisége csökkenjen. Mindannyian tudjuk, hogy nemcsak a lakosság ellátásához van szükségünk vízre, de modern mezőgazdaság és ipar sem képzelhető el megfelelő minőségű és mennyiségű víz nélkül.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A világ számos pontján pusztítottak ebben az esztendőben is árvizek. A klímaváltozás miatt fel kell készülnünk az újabb és újabb rekordokat döntő árvizekre, amik óriási gazdasági károkat okoznak.
Van-e tudásunk, tapasztalatunk, technológiánk arra, hogy miként védekezzünk az árvizek ellen? Igen, van.
A világ más részéről évtizedek, évszázadok óta nem látott mértékű aszályokról érkeztek tudósítások.
- Van-e aszálymonitoring-rendszerünk?
- Van-e olyan módszerünk, ami a talaj vízháztartását javítja?
- Vannak-e fejlett öntözőrendszereink, amiknek a segítségével ötöd-hatod annyi vízzel tudunk különböző növényeket termelni, mint másutt?
- Van-e tudásunk szárazságtűrő növények nemesítésére?
Mindegyik kérdésre a válasz: igen, van.
Ma még a világ számos országában a szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül tavainkba, folyóinkba. Óriási környezeti kárt okozva, és megnehezítve a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar vízigényének kielégítését.
- Van-e olyan technológiánk, ami az ipari szennyvizet képes megtisztítani?
- Van-e olyan technológiánk, ami a lakossági szennyvizet hatékonyabban, gyorsabban tudja megtisztítani úgy, hogy a tisztításhoz szükséges energiát saját maga meg tudja termelni?
- Van-e olyan technológiánk, ami képes szennyvízből ivóvizet előállítani?
- Van-e olyan technológiánk, ami úgy képes az ipari szennyvizet megtisztítani, hogy ennek 90 százaléka visszaforgatható és ipari célra újra felhasználható lesz?
Mindegyik kérdésre a válasz: igen, van.
A világ legnagyobb részén óriási a hálózati veszteség. Van, ahol a rossz vezetékhálózat miatt a víz 70 százaléka is elvész.
Van-e olyan megoldás, ami jelentősen tudja csökkenteni a hálózati veszteséget, akár meg is tudja szüntetni azt? Igen, van.
Nagyon sok országban a felszín alatti vízbázisokból sokkal többet használnak, mint amit a természet pótolni tud.
Van-e megoldásunk arra, hogy a vízkivételt, a vízfogyasztást és a vízpótlást mérjük, monitorozzuk, és ennek révén későbbi katasztrófától (kutak kimerülése, mezőgazdasági művelés ellehetetlenülése) óvjuk meg magunkat? Igen, van.
Az emberiség nagy része közös vízgyűjtő területen él. Ez számos konfliktus forrása volt a múltban és lehet a jövőben. Vannak-e jó példák arra, hogyan lehet egy folyó vizét úgy használni, hogy annak mind a felvízi, mind az alvízi országok haszonélvezői legyenek? Igen, vannak.
Hölgyeim és Uraim!
Tudásunk, tapasztalatunk van. A különböző problémák megoldásához szükséges technológiával is jórészt rendelkezünk.
Meggyőződésem, hogy a fejlesztésekhez szükséges források előteremthetők. A rossz szabályozók pedig megváltoztathatók. A politikai szándék is mint hogyha meglenne a változtatáshoz.
Mi az, ami hiányzik?
Az idő, amiről tudjuk, hogy a legfontosabb nem megújuló erőforrásunk. Érdemes lenne megfontolnunk Ken Liu kínai származású amerikai író mondását: „nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele”.
Sikeres tanácskozást kívánok minden résztvevőnek!