„…a válságból az ember biztosan megváltozva jön ki: jobb vagy rosszabb lesz” – mondta Ferenc pápa a világjárványról még az esztendő kezdetén.
Tisztelt Magyarország Barátai!
A Szentatya szavai igazán kijózanító erővel szólnak, amikor manapság úton-útfélen azt halljuk, hogy bárcsak visszakaphatnánk végre régi életünket. Mert van-e értelme a régi életünket követelni, miközben már bizonyosan mások vagyunk, mint a koronavírus előtt?
Talán jobban járunk, ha egy megváltozott életre közösen készülünk. Hiszen mindannyian azt szeretnénk, hogy a járvány utáni életünk jobb legyen.
Kedves Barátaim!
Az idei immáron a második tavaszunk, amikor nem tudunk a hagyományos, megszokott keretek között találkozni. Egy évvel ezelőtt a nagy bizonytalanságban az egyetlen biztos megoldás a rendezvény lemondása volt.
Egy év elteltével még mindig elsődleges az óvatosság. Ezért a Magyarország Barátai Alapítvány találkozója csak az online térben valósulhat meg.
Egy év elteltével nemcsak a körülményeink lettek mások, hanem – sok szempontból – mi magunk is. A napról napra változó kilátások megtanították, hogy ha a nagyobb bajt el akarjuk kerülni, alkalmazkodnunk kell.
Az elmúlt hónapokban nagyon sokan panaszolták: nem gondolták volna, hogy 2021 első fele még mindig a járványról szól. Hogy a pandémia miatt még mindig le kell mondani eseményeket, módosítani kell terveinket, elhalasztani utazásokat, újragondolni lehetőségeinket.
Pedig ha józanul értékeljük az elmúlt évet, valójában éppen erre volt nagyobb esély. Emlékezzünk csak vissza: tavaly márciusban a hírek arról szóltak, hogy legalább három év, rosszabb esetben még több kell, hogy elkészüljön és tömegesen gyárthatóvá, beadhatóvá váljon egy – a vírus ellen védelmet nyújtó – új vakcina.
A kilátások nem voltak biztatóak, de a tudósok minden erejükkel a megoldáson dolgoztak. Egy éve még nem volt más esélyünk, mint az önkorlátozás, a fizikai távolságtartás, a szigorú szabályok betartása. És mert ez a vírus másként viselkedett, mint az eddig ismertek, nem tudhattuk, meddig lesz ez így.
Aztán az első hullámot törvényszerűen követte a második. És mire – a vakcinák korai megjelenésével – fényt láthattunk az alagút végén, az új vírusváltozatok miatt egy még erősebb, még gyilkosabb, harmadik hullám ért el minket.
Ma, egy bő esztendővel a drámai kezdet után még mindig nem mondhatjuk, hogy a végére értünk. Még mindig sok a szenvedés, veszteségeink számosak és feldolgozatlanok. Emberéletek vannak továbbra is veszélyben.
De immáron itthon és világszerte hathatós védettséget nyernek mindazok, akiket beoltanak a minden korábbi reményünket felülmúló gyorsasággal kifejlesztett vakcinák bármelyikével.
Magyarország ráadásul másokhoz képest jól áll az átoltottság tekintetében. Okkal bízunk abban, hogy a javuló adatok mellett hamarosan átléphetjük azt a határt, ahonnan már valóban csak kifelé vezet az út.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt bő egy esztendő alatt a bizonytalanság volt az állandó. Mire problémáinkra megoldást találtunk, új kérdések söpörték el a megnyugtatónak hitt tegnapi válaszokat.
Lassan azonban újra lépéselőnybe kerülhetünk, és visszavehetjük a vírustól a kezdeményezést. Mert immáron vannak eszközeink. Mert erősebbek a védelmi vonalaink. Már készülni tudunk a távolabbi jövőre. Mert ha minden jól megy, egy éven belül saját oltóanyagunk is lesz.
Magyarország Barátai – határon innen és túl – nagyon sokat tehetnek azért, hogy a válság után jobbak legyünk. Jobbak – azaz erősebbek, szolidárisabbak, óvatosabbak, előrelátóbbak, bölcsebbek. Emberi és természeti erőforrásainkkal okosabban gazdálkodók.
Az elmúlt hónapokban egy kiváló magyar tudós nevét visszhangozta a világ: Karikó Katalin biokémikusét. Neki és kutatótársainak köszönhetően ma új technológiával készülnek tömegesen az életmentő, covid-19 elleni oltóanyagok.
Professzor asszonynak sok interjút kellett adnia mostanában. Ezek egyikében arról kérdezték, hogy mi motiválta őt éveken, évtizedeken át – olykor bizony nagy nehézségek, kudarcok közepette. Így fogalmazott: „Mindig úgy éreztem, hogy rajtam, a tudásomon és a kitartásomon múlik, hogy megoldásokat tudok-e találni…”
Valami ehhez hasonló eltökéltséget kívánok mindannyiunknak a jövőre nézve. Mert a járvány utáni életünk olyan lesz, amilyen megoldásokkal mi magunk elő tudunk állni. Az egészségügy fejlesztésében, a gazdaság állóképességének és fenntarthatóságának növelésében, a tudomány támogatásában, közösségeink megerősítésében.
Ebben a munkában Magyarország számít barátai aktív közreműködésére. Az Önök kitartására, együttműködési készségére, tudására, hűségére.
Eredményes tanácskozást kívánok mindannyiuknak.