2016. február 25.

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, Békéssámson

Áder János köztársasági elnök Békéssámsonban részt vett és beszédet mondott a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen.

Áder János köztársasági elnök Békéssámsonban részt vett és beszédet mondott a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen.

Az, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető – fogalmazott Áder János csütörtökön Békéssámsonban, amikor a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mondott beszédet.

Az államfő arra a húsz békéssámsoni fiatalra utalt, akik Annus István vezetésével 1951-ben úgy döntöttek, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapítanak a kommunizmus elleni harc jegyében, és akiket megtorlásul összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtottak. A köztársasági elnök róluk emlékezett meg mint „nemzetünk megannyi kevéssé ismert” hőséről és azokról az édesanyákról, édesapákról, „akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak”.

Úgy fogalmazott a röplapokat író és azokon a szabadság eszméjét terjesztő ellenállókról: a békéssámsoni fiatalok – akik „fiatal felnőttként a saját bőrükön érezték, milyen jövőt rejt számukra a gátlástalanul kiépülő pártállami diktatúra” – nem tudták szótlanul tűrni, hogy az embereket megalázzák, sorsukat megnyomorítsák, földjüket, javaikat, egész életüket elrabolják.

A képen: Áder János, Tóth József, a békéssámsoni ellenállócsoport egyik életben lévő tagja és Zámbori Tamás polgármester fejet hajt Annus István, a Magyar Ellenállási Mozgalom vezetőjének szobránál.
A képen: Áder János, Tóth József, a békéssámsoni ellenállócsoport egyik életben lévő tagja és Zámbori Tamás polgármester fejet hajt Annus István, a Magyar Ellenállási Mozgalom vezetőjének szobránál.

A köztársasági elnök szerint a békéssámsoni fiatalok ellenállásában ugyanaz „az elemi szabadságvágy jelent meg, ami 1956 októberére világot rengető gyúanyaggá vált”. Ünnepi beszédében Áder János emlékeztetett arra, hogy a kommunista rendszereknek csaknem százmillió áldozata volt a világon, Magyarországon is emberek tízezreit internálták a kommunista hatalomátvételt követő néhány év alatt, és százezrekkel szemben indítottak büntetőeljárást. „Emberek millióinak az életét tették tönkre” – fogalmazott.

Az államfő kifejtette, 1991. február 25-én – napra pontosan 44 évvel azután, hogy Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát elhurcolták – Budapesten aláírták a Varsói Szerződés felmondásáról szóló szerződést. „Ezen a napon teljesült be a békéssámsoni fiataloknak, 56 hőseinek és Magyarország minden szabadságszerető polgárának az álma: Magyarország újra független, szabad ország lett” – mondta, hozzátéve: ezen a napon hullott le a kommunizmus utolsó béklyója Magyarországról.

Beszéde végén Áder János köszöntötte a békéssámsoni mozgalom két életben lévő, és a megemlékezésen személyesen is részt vevő tagját, Arany-Tóth Ferencet és Tóth Józsefet, „akik emberi kiállásukkal mutattak példát” arra, mit jelent az, hogy „a haza minden előtt”.

A képen: Áder János, Arany-Tóth Ferenc, a békéssámsoni ellenállócsoport tagja és Zámbori Tamás polgármester megtekinti a békéssámsoni ellenálló csoport történetéről nyílt kiállítást a Szabadság Házában.
A képen: Áder János, Arany-Tóth Ferenc, a békéssámsoni ellenállócsoport tagja és Zámbori Tamás polgármester megtekinti a békéssámsoni ellenálló csoport történetéről nyílt kiállítást a Szabadság Házában.

A tizenkét év börtönbüntetésre ítélt Arany-Tóth Ferenc, mozgalmi nevén „Bozambó” elmondta: az 50-es évek elejére a tervgazdálkodás, a Rákosi-rezsim intézkedései súlyos helyzetbe sodorták az országot, különösen a vidéket. „A nyílt lázadás rituális öngyilkosság lett volna” – fogalmazott. Ehelyett röplapokat kezdtek gyártani, először kézzel, majd házilag eszkábáltak egy stencilgépet. Elmondta: bár az 1963-as amnesztia során kiszabadultak a börtönből, az 1990-es rendszerváltozás hozott megnyugvást számukra. „A teljes erkölcsi elismerés most jött el. Most ért minket utol a történelem” – zárta visszaemlékezését.

Áder János az ünnepi műsor előtt Zámbori Tamás polgármester és a békéssámsoni Magyar Ellenállási Mozgalom még két életben lévő tagja, Arany-Tóth Ferenc és a hat évet kapott Tóth József társaságában tekintette meg a Szabadság Házában berendezett kiállítást a helyi ellenálló csoport történetéről.

A megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartott emlékév első eseménye. Az ünnepségen felléptek a Magyar Állami Népi Együttes és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A nap folyamán Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök emlékező szentmisét celebrált a múlt év tavaszán felavatott békéssámsoni Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomban.

MTI